Képviselőink - Bukodi Károly, válaszok az olvasói kérdésekre I.

Decemberben arra kértük önöket, hogy írják meg milyen kérdéseket tennének fel a Polgármester úrnak. Decemberi interjúnk folytatásaként most közreadjuk Bukodi Károly Polgármester úr válaszait. A kérdések sokasága végett két részletben.

Nem szeretne-e a polgármester úr egy helyi strandot, hiszen régen Ócsának volt saját strandja?
De szeretnék, hiszen a régi strandra nagyon sokat jártunk gyermekkoromban, és nagyon jól éreztük magunkat. Ma egy strandot felépíteni több milliárd forint. Saját erőből nem fog menni, a mai pályázatok pedig nem erről szólnak, hanem a meglévő fürdők fejlesztéséről. Kellene valaki, akinek van legalább felesleges 1 milliárd forintja, és felépíti, és természetesen fent is tartja.  Ha valaki ebbe invesztálni szeretne, tárt karokkal várjuk. A választási programunkban is szerepelt, hogy meg kell vizsgálni a terület hasznosítását. Külső forrás bevonásával, strand, esetleg szabadidőpark épülhetne, akár szabadtéri színpaddal, ahová ki lehet menni, szervezni programokat, és jól érezni magunkat. Valószínűleg a szabadidőpark egyszerűbben megvalósítható lenne.

Fontosnak tartja-e az autóutak mellett a járdák fejlesztését is?
Természetesen fontosnak. A lakossági fórumon is elhangzott, hogy 2012-ben indítanánk egy járdaépítési programot. Pályázni lehet rá, és az önkormányzat állja a sódert és a cementet. Az utcabéliek, lehetőleg minél többen, kalákában, vagy közösen egy kivitelezőt fizetve építenének járdát, a műszaki osztály felügyelete mellett.
Nehezebb kérdés a jelenlegi, járda nélkül kialakult településrészek, utak, utcák helyzete, például Kiss János utca, Székesi út, Némedi út, Bajcsyi-Zsilinszky út. Míg például a Dózsa-telep lakóövezetnek épült a hatvanas években, és amikor valaki házat épített, járdát is épített elé, addig ezek a részek jelen formájuk szerint alakultak ki, így nem ritka, hogy egy szakasznyi járda folytatásában a következő ház előtt egy széles árok, vagy éppen egy nagy fa van. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy az említett utak a Székesi út kivételével a Pest Megyei Közútkezelő tulajdonában vannak, velük terveztetni pedig hosszadalmas folyamat. Első körben az olyan közterületekre gondoltunk tehát a járdafejlesztésnél, amik az önkormányzathoz tartoznak.

Melyik ócsai nevezetesség áll Önhöz a legközelebb, és miért?
Nem tudnék választani közülük. A vendégeket is több különlegesség vonzza ide. Nyilván a leglátványosabb, és a leglátogatottabb az ócsai református templom, aztán sokan megnézik a Tájházat, meglátogatják az Ócsához köthető, bár a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Ócsai Tájvédelmi Körzetet. Az Öreghegyi Pincesor is kuriózum. Örülök, hogy az évről-évre megrendezett Orbán Napi Pincefesztiválra és Borversenyre egyre több helyről érkeznek látogatók. Aztán ott a Madárvárta, amit szintén érdemes meglátogatni. A településnek és Nekem is ezek mind egyformán fontosak.
Reményeim szerint a Turinform iroda új vezetője a turistaszezon kezdetére össze tud állítani egy olyan programsorozatot, amivel megkereshetjük az utazási irodákat és a Turinform saját hálózatán keresztül is eljuthatunk más településekre, és felkelthetjük még több ember érdeklődését.

Tervezi-e a polgármester úr az online fogadóóra, esetleg a fórum visszaállítását a városi honlapon? Tervez-e az önkormányzat valódi kommunikációt a lakossággal?
Noha jó ötletnek tartottam, az online fogadóóra visszaállítását nem tervezem. Eleinte jól működött, aztán már nem igazán voltak valós kérdések, egyes emberek módszeresen szétverték, csak ontották a kérdéseket, a válaszokat meg sem várva, majd a már megválaszolt kérdésekhez nyúltak vissza. Érezhetően nem érdekelték őket válaszok, így ennek már nem volt értelme, ezért is szüntettem be. Fórumból úgy gondolom, van elég Ócsán, aki akar, oda írhat. Írnak is olyanokat, amiknek közük sincs a valósághoz. Én már felkínáltam többször, hogy jöjjenek be, üljünk le. Akit érdekel bármi, az bejön, beszélgetünk, akit pedig nem, az csak írja a magáét. Éppen ezért is nem írom ki, hogy fogadóóra ekkor és ekkor, mert aki akar, az jöhet, és beszélgethetünk.
Ami a második kérdést illeti, nem tudom a kérdező mit értett azon, hogy valódi kommunikáció. Azt hiszem annál valódibb nincs, hogy leülünk egymással szemben. Annál valódibb kommunikáció nincs, hogy én a mai napig, minden reggel a vasútállomáson megállok kávét inni, és ott is beszélgetünk az emberekkel, elmondják a véleményüket, kérdeznek, vagy éppen csak megvitatjuk az időjárást. Azután ott van a közmeghallgatás is. Mi lehet ezeknél valódibb kommunikáció?

Önkormányzatunk miért a pénzszórást választja a spórolás helyett? Nem lett volna érdemesebb a városi parasztház (Lakatosház) a megmentésre, ha már az aluljáróra tellett?
Vagy miért nem spórolnak az illetményekkel, ha számos másra nem telik?
Gondolok itt arra, hogy a korábbi évekhez képest kimagasló bevételekre tett szert az önkormányzat, de az egy főre eső adósságállomány nem csökkent! A lakosság érdekeit nem a képviselőtestületen át az önkormányzatnak kellene képviselnie? Szerintem a jelenleg uralkodó hivatali elit csupán a maga hasznát lesi.
Nem uralkodunk, választott képviselők vagyunk. Én is választott tisztségviselő vagyok. A közmeghallgatáson azt mondtam, hogy a tavalyi év első 9 hónapjához képest jobban állunk, 10%-kal több adó folyt be, mint tavaly ilyen időszakban. Ez két dolognak köszönhető, egyrészt szigorodtak a törvények, másrészt a vállalkozók is fegyelmezettebben fizettek. Sehol nem mondtuk azt, hogy kimagasló bevételeink vannak.
A Lakatos házra 240 000 forintot költöttünk. 2000-ben az akkori testület megvette, bizonyos Lakatos Istvántól, ezért lett az Lakatos ház. Ez egy összközmű nélküli épület volt, amiért cserébe egy összközművesített, háromszor akkora telket adott az akkori testület. 2000 óta ezzel a házzal nem volt semmilyen koncepció. Amióta az önkormányzat tulajdona, nem költöttek rá, az csak dőlt, borult, ázott, az állaga leromlott. Ott állt tíz éven keresztül és életveszélyes állapotba került, így végül a lebontatás mellett döntöttünk melynek költsége 240 000 forint volt.
A MÁV aluljáró egy érdekes történet. Egy 40 évvel ezelőtt kötött szerződésről beszélünk. 1971-ben megépült ez az aluljáró az akkori tanács kérésére, amikor is jegyzőkönyvben az akkori tanácsi vezetők vállalták az aluljáró karban- és tisztán tartását, a világítást és az állagmegóvást. Az előző ciklusban az akkori polgármester levelezett a MÁV-val, szerette volna már magáról lerúgni ezt a terhet. A MÁV azt válaszolta, hogy a karbantartás a városé, amit aztán a polgármester úr levélben megerősített. Viszont, aki látta az aluljárót, az láthatta, hogy nem tiszta, nincs világítás, omladoznak a falak. Több telefont, panaszt is kaptam ezzel kapcsolatban. Lehet tárgyalni a MÁV-val, de ami a mi kötelességünk azt megcsináltuk és szépen felújítottuk. A tárgyalások pedig folyamatban vannak. Szó esett róla, hogy be kellene fedni az aluljáró lépcsőjét és ennek a költségnek a nagy részét a MÁV átvállalná, így az nem ázna be és tovább megmaradna a jelenlegi állapota. Az emberek, akik az aluljárót újra használják elégedettek. Ezt sem tartom tehát pénzszórásnak.

A további olvasói kérdésekre adott válaszokat hamarosan olvashatja. Lesz szó közlekedésről, bölcsődéről, idénymunkásokról, tartozásokról és nyelvpótlékról is...

Megosztás

Programok

Bejelentkezés