Képviselőink - Bukodi Károly, válaszok az olvasói kérdésekre II.

Decemberben interjúnk és előző cikkünk folytatásaként közreadjuk Bukodi Károly Polgármester úr további válaszait.

Ha már a közlekedésről kérdezem, akkor szeretnék arra is választ kapni, hogy miért szenved ez esetben hátrányt Ócsa akár Alsónémedihez, akár Bugyihoz, de Inárcshoz viszonyítva is. Viszonyítva a közeli három településhez városunkat mindegyik esetben azt látjuk, hogy jobb közlekedéssel, több buszjárattal és gyorsabb beéréssel bírnak, mint az itt élők. Ezért a hátrány. Ezt mikor orvosolják?
Nem gondolom, hogy mindegyik említett településről gyorsabban lehet Budapestre eljutni. Alsónémedinek speciális helyzete van a régi 50-es út miatt. Nem azért sűrű ott a buszközlekedés, mert Alsónémedi ezt igényli, hanem pl. a Kecskemétről, Szentesről érkező távolsági buszok miatt. A másik két település közlekedését nem ismerem, nem tudom jobbak, vagy rosszabbak a viszonyok. Tény, hogy a reggeli járatok egy része bemegy Alsónémedire, és ezt aligha fogjuk tudni megváltoztatni. Tettünk rá kísérletet, de a Volán gazdasági számítások alapján nem indít két fél járatot, hanem betesz egy nagyobbat, és az be fog menni Alsónémedire is összeszedni az utasokat, és ez érthető, mert minden vállalkozás a legjobb kihasználtságra törekszik.

Mint már említette a polgármester úr, a bölcsőde és az óvoda fenntartása helyi erőforrást igényel. Ha most ezek létesítésére, nem kapunk önrész támogatást, és aztán az üzemeltetési teher is ránk hárul, akkor ez miként fogja érinteni a lakossági terheket?
Semennyire. Az előző ciklusban pályáztunk egy óvoda építésére. Ez közel 500 millió forintért épült volna a Dózsa-telepen. A pályázat előírta az összevonást, így a meglévő két óvoda is oda került volna, egy helyen tizenkét foglalkoztatóval. A pályázaton forráshiány miatt nem nyertünk. Ha nyertünk volna, akkor a Baross utcai óvoda egyik része bölcsőde lett volna, másik részében idősek nappali foglalkoztatója kapott volna helyet. Fentiekből adódik, hogy ezek az elképzelések nem valósultak meg. Civil közvélemény-kutatás alapján tudjuk, hogy minimum 21 anyuka azonnal élne a bölcsődei elhelyezés lehetőségével. A megvalósítása nem azért cél, és nem azért nyújtunk be pályázatot, mert épül majd egy lakópark, hanem mert ez eddig is tervben volt. A bölcsőde megépítése nyilvánvalóan többletkiadást jelent, de ennek költsége nem lesz a lakosságra terhelve, nem lesz emiatt újabb helyi adó.

Sok szó esett a betelepült idegenekről, az idénymunkásokról. Köztudott, hogy mely vállalkozók érdekeihez tartoznak, hogy kik foglalkoztatják őket nagyrészt feketén. Őket miért nem fenyegeti feketelistával a jegyző úgy, mint a nem vállalkozó, kispénzű magánembereket? Az ő nevük miért nem került szóba egyszer sem?
Nem tudom, kik foglalkoztatják ezeket az embereket, ahogy abban sem vagyok biztos, hogy feltétlenül feketén teszik azt. Ez feltételezés. Ha valakinek bizonyítéka van, tegye meg a feljelentését. Az érintettek nagy része nem is Ócsán dolgozik, hanem például Alsónémedibe járnak át, ottani gazdákhoz. Az interjúmban részletesen kitértem (hivatkozás) a közelmúlt és a közlejövő rendőri akcióira ezzel kapcsolatban, és annak eredményei már most is kézzel foghatóak. Megszülettek azok a rendeletek mind a három érintett településen, amik a lakások bérbeadóit célozzák. Vendégkönyvet kell vezetniük, és idegenforgalmi adót fizetniük. Ezeket tudja a hivatal ellenőrizni. Többen úgy döntöttek, inkább vezetik a vendégkönyvet, de akkor is kiadják ezeknek az embereknek a házukat, ez ellen nem tudunk mit tenni, ám a hivatal így folyamatosan tud ellenőrizni.
A jegyző úr nem fenyegette meg az adósokat. Amikor a jegyző úr, vagy az adóosztály a kintlévőségeket vizsgálja, nem tudja, hogy mely adós került valóban olyan élethelyzetbe, hogy fizetésképtelen, például csődbe ment a vállalkozása, vagy más fontosabb fizetnivalói voltak, vagy egyszerűen csak hanyagságból nem fizetett. Nem került ki senkinek a neve sem újságba, se honlapra. A testületi döntés nem arról szólt, hogy kitesszük a neveket, hanem arról, hogy a jegyző úr írhat egy ilyen levelet. Az eredmények bíztatóak, bejött közel ötven vállalkozó fizetni, vagy részletfizetésben megállapodni. A hivatalnak az a dolga, hogy beszedje az adót. Ha egy egyszerű felszólító-levelet eldobnak az emberek, akkor lehet, hogy egy kicsit keményebb hangot kell megütni, ez történt, meg is lett az eredménye.

Ha már itt tartunk, akkor a Dr. Bata Ltd, és a Fég tartozásainak behajtása ügyében miért nem tesz erőteljesebb lépéseket a hivatal? Vagy a két tartozást felhalmozó cég tartozását elfelejti a jegyző úr, amikor a 3 ezerrel tartozó kisembert fenyegeti megszégyenítéssel? A nagyoknak mindent lehet?
Nem, természetesen nem lehet nekik sem. A FÉG felszámolás alatt áll, de maga az ügy még az alpolgármesterségemre nyúlik vissza, perben állt az önkormányzat a FÉG-gel, hogy valós-e az adótartozás. Ma már sajnos nincs FÉG. Ott van a mi követelésünk is a felszámoló biztos előtt, levelet már nem tudunk kinek írni. Annó gyakran voltunk a jegyző úrral a FÉG-nél, vagy ők ültek bent nálunk, és kötöttünk is pár megállapodást, amik alapján fizetett is a cég valamennyit, de tény, kint maradt még több millió forint. Meg kell várnunk a felszámolási eljárás végét.
A Batáról annyit tudok mondani, hogy miután komoly eljárás alá vették a megfelelő szervek, szintén törlesztett a tartozásaiból. Tehát a nagyok sem kivételek.

Mi szüksége van az 5 ezer forintos nyelvpótlék felvételére az amúgy magas illetménye mellé? Miért nem ajánlja fel legalább ezt a részt egy alapítvány részére? Vagy esetleg nem lehetne, hogy az alpolgármesterrel karöltve, mondjuk havi 10-10 ezer forintot a választási ígéretek közt szereplő kerékpárút hálózat kiépítésre adnák adakozásként? De a járdák hiánya kapcsán is kérdezhetném ezt.
Havi 10-10 ezer forintból nyilvánvalóan nem lehet kerékpárutat építeni, még egy ciklus alatt sem jön belőle össze annyi pénz.  Ha lesz kerékpárút építésre pályázat, akkor nyilvánvalóan nem lesz szükség erre az említett összegre.
Mint ahogy a nyelvpótlék sem a megélhetéshez kell. Jogszabály írja elő. Ha nem szabály szerint járok el, akkor a képviselőtestület jelent fel, de ha betartom azokat az, másnak nem jó. Úgy gondolom, ennél az összegnél jóval többet adakozok civil szervezeteknek. Az Ócsa SE elnöki posztját is díjazás nélkül látom el. Sem bennem, sem az elnökség többi tagjában soha fel sem merült, hogy pénzt kérjünk ezért. Amikor a gyerekeknek a meccs után fagyit veszünk, vagy amikor tele az autóm, mert viszem őket játszani és a hétvégeken ott ülök minden meccsen, fizetem a tagdíjat, nem számolgatok. Teszem a magam dolgát, pláne, mert az egyesület a szívem csücske. Biztosan tudom, hogy ez jóval több, mint ötezer forint.

Köszönjük Bukodi Károlynak, hogy rendelkezésünkre állt és kimerítő válaszokat adott olvasóink kérdéseire is.

Megosztás

Programok

Bejelentkezés