Múlt, Jelen, Jövő

Múlt

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják, a település keletkezését minden bizonnyal a premontrei kolostornak köszönheti. Gazdálkodásának alapját egy évezreden keresztül a vízi világ és a homok határozta meg, amiből az következett, hogy népének fő tevékenysége a halászat, csíkászat, a szénatermesztés-nagyállattartás, erdő- és szőlőtermesztés-borászat volt. A gabonafeldolgozásra vízi- és szárazmalmok szolgáltak. A XIX. században jelentős kereskedelmi áruja volt a fűzfavesszőből készített kosár, kas, méhkas, szakajtó.
A település mindig Pest megyéhez tartozott, 1853-ban a járás központja lett. Akkoriban Ócsa az egyik leginkább polgárosodott, parasztpolgárosodott település volt a térségben
Az M5-ös autópálya tovább növelte a település lehetőségeit, különösen azzal, hogy Budapest utáni első nagy csomópontja az ócsai határ keleti felében lévő kereszteződésben épült meg.

Ócsa történelméről részletesen olvashat a Száz magyar falu könyvesháza sorozat Ócsa kötetében.


Jelen

Ócsa 2005-ben kapott városi rangot. Lakosainak száma közel 9000 fő. A szűkös anyagi forrásoknak köszönhetően apró lépésekben zajlik a település megújulása. Lakosainak nagy része Budapestre ingázik. Jelenleg zajlik a Szociális és Családiház-építési Program előkészülete, mely nagyban változtathatja Ócsa megítélését és térségben elfoglalt szerepét.

 

Jövő

Ócsa idegenforgalma előtt nagy lehetőségek állnak, melyek kiaknázására adott a lehetőség. A lovassportok szerelmesei, a természetjárók mind visszajárnak, de egyre elterjedtebb az esküvő turizmus is. A település megőrizvén falusias jellegét nyugalmát, feltöltődést adhat az ide látogatóknak.

 


Megosztás

Programok

Bejelentkezés